• Hozzászólások: 0
  • 27 October 2017 21:56
  • Kategória: Saját írások
  • Szerző: Bogi
  • Olvasták: 655
  • Utoljára módosítva: 29 October 2017 21:51
  • (Értékelés 0.0/5 csillag) Összes szavazat: 0

Denevérek a penelfelújítás tükrében

0 0
Míg az angyalokat és jó szellemeket galambszárnyakkal festették, addig az ördögöket és gonosz szellemeket denevér szárnyakkal örökítették meg. Ezek a képek egyformán hatnak a gyermek kedélyére és a babonára hajló, műveletlen nép lelkére, undort és gyűlöletet ébresztve a denevérek iránt, amelyek pedig mindenképpen kíméletet és védelmét érdemelnek. A művelt ember föladata tehát, hogy a méltatlanul megrágalmazott állatok érdekében fölemelje szavát. Ha csupán nagy hasznukat mérlegeljük, máris sokat vesztettek velük született visszataszító külsejükből, s aki a szép meleg nyári estéket a szabadban tölti, az az ügyes, merész fordulatokban röpködő denevéreket, mint barátságos lényeket köszönti, amelyek megelevenítik a csöndes tájékot”. (Brehm)



Denevérekkel nem csak barlangokban, faodúkban, ódon épületeknél találkozhatunk, hanem lakóhelyünk környékén is. Ennek oka részben az, hogy az ember a térhódításával elveszi az élőlények életterét, szálláshelyét, vadászterületét, így ők kénytelenek eltűrni az ember közelségét. Másrészt a denevérek olyan kicsi és szűk helyeken szeretnek tanyázni, ahova egy vaddisznó, egy róka, vagy bármely más kisemlős nem fér be. Ezért nem is jut eszébe sok embernek, hogy a panelházak réseiben, repedésekben, szigeteletlen falakban, gyakran a redőnytokokban is ott élnek ezek a selymes bundájú kis állatok. Nem is zavarnak senkit, hiszen szerencsés esetben évtizedekig élnek háborítatlanul, és csak a nyár esti égbolton tűnnek fel vadászni. Nem embervért kívánnak, még csak nem is gabalyodnak a hajba! A lámpafényre megjelenő rovarok vonzzák őket, s nem a kéménybe lógatott szalonna. Ha berepülnek is a lakásba, nem szabad hajkurászásba kezdeni, általában maguktól távoznak. Kidobni az ablakon TILOS! Ha megsérülnek, vagy nem tudnak elrepülni (pl. a földön van), akkor kesztyűvel nagyon óvatosan kell megfogni, szellőző papírdobozba tenni, megpróbálni fecskendővel megitatni, majd értesíteni a területileg illetékes nemzeti parkot, állatkertet, vagy zöldhatóságot.


Városokban békés társaink lehetnek, bár mindig akad egy-egy olyan szomszéd, aki nem tudja, vagy inkább nem akarja elviselni, elfogadni, hogy a denevéreknek is van létjogosultsága. Ugyan nagyon kevés fosszilis lelet maradt fenn a denevérek elődeiről, de a már repülő, ultrahanggal tájékozódó állatok megjelenése 100-65 millió évvel korábbra tehető: valószínűleg együtt éltek a dinoszauruszokkal. Ahogyan a cápák is, a denevérek is nagy túl élők és csodálatosan alkalmazkodnak a természeti változásokhoz.


Magyarországon a denevérek minden faja védett, a nyolc legveszélyeztetettebb fokozottan. Egy-egy faj védelme kapcsán hangsúlyozni szükséges, hogy a faj védelme önmagában éppen csak elégséges, élőhelyével együtt kell óvni.

Ezen állatok aktív időszaka áprilistól októberig tart, a hidegebb időszakot téli álomban töltik, s a tavasz beköszöntével kezdik meg valós ivadék gondozásukat. Táplálékuk hazánkban rovarokból áll, ezért is van szükségük a téli pihenőidőszakra, hiszen ilyenkor nincs élelmük.


Miben segítenek nekünk ezek a félreismert állatok?


Az Európában honos fajok rovarokkal, különösen éjjeli lepkékkel, legyekkel és szúnyogokkal táplálkoznak. Megfigyelések szerint például a törpedenevérek egyetlen éjszaka alatt képesek 3500 szúnyogot elkapni. Roppant falánk állatok: a nagyobb fajok könnyedén megesznek egy tucat cserebogarat, a kisebbek 50-60 legyet s még csak jól sem laknak. Minél gyorsabb, élénkebb a mozgásuk, annál több táplálékra van szükségük, éppen ezért igen csak hasznos állatok, amelyek a legnagyobb kíméletet érdemlik. Egy köbcentiméter guanóban, számoltak már meg 41 darab különféle nagyságú rovarmaradványt is.

Tehát hasznosságukat nézve a denevérek a legfontosabb szúnyogfogyasztó állatok közé tartoznak (ahogyan például a fecskék is), melyek ingyen és természetes módon szabályozzák a csípős szúnyogok állományát. Ha megsemmisítjük ezeknek a szúnyogvadászoknak a szaporodó- és élőhelyeit, akkor sokszorosára nő, az idegmérgek alkalmazására épülő kémiai szúnyogirtás iránti igény.


Általában magas frekvenciájú hangokkal tájékozódnak, de vannak olyan szociális jeleik is, melyeket mi is hallhatunk. Ezek cincogásra, ciripelésre, berregésre, csipogásra emlékeztető magas vékony hangocskák.


Panellakóként leggyakrabban a korai denevér válik szomszédunkká, mely az európai fajok között nagy termetű, vörösesbarna, puha bundájú emlős. Ideális esetben egészen addig békében élnek, amíg el nem kezdődik a ház felújítása, szigetelése. Sajnos azonban ekkor hirtelen betolakodókká, ellenséggé, kiirtani való szörnyeteggé válnak a tájékozatlan ember szemében, aki válogatás nélkül kezdi el irtani őket.


A 2020-ig tartó panelprogram keretében a hazai 700 ezres panelépület állomány korszerűsítése megtörténik.

Vajon mennyi állatot veszélyeztethet, ha figyelmetlenül járnak el a felújítás során? Már egy élet szándékos kioltása is elfogadhatatlan.


A korszerűsítés önmagában remek. A probléma akkor kezdődik, amikor sem a közös képviselő, mint megbízó, sem a kivitelező cég nincs tisztában azzal, hogy a tevékenységük bűncselekményben is torkolhat, amennyiben nem ismerik az idevonatkozó jogszabályokat.

A munkálatok megkezdése előtt – lehetőleg az állatok aktív időszakában – fel kell mérni az érintett falak lakóit: fecskék és denevér kolóniák által lakott réseket, hasadékokat, üregeket. Ha ez elmarad, nem kezdhető meg a felújítás. Amikor lelkiismeretes lakó mégis azt tapasztalja, hogy olyan időszakban folyik felújítás, amikor törvényileg tilos - denevérek esetében november 1. és április 1. között, és május 1. és augusztus közepe -, mindent meg kell tennie, hogy megakadályozza. Azonnal jelentenie kell, az illetékes hatóságnak.


Az ország bármely részén két állami természetvédelmi szervezet régiós képviseletétől kell engedélyt kérni, épületek felújítására: a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságoktól és a zöldhatóságoktól. Ők ellenőrzik, hogy a felújítandó épület réseiben, falában élének-e védett állatfajok (denevérek, fecskék, sarlós fecskék, esetleg ragadozó madarak), s ha mindent rendben találnak, akkor adják ki az engedélyt.

Ugyanakkor segítséget lehet kérni állatkertektől, a WWF-től, a Natura Alapítványtól, a Fehér Holló Természetvédelmi Egyesülettől, az MME Baranya Megyei Csoportjától, a Magyar Denevérkutatók Baráti Körétől, de az MME is szívesen ad felvilágosítást.


A denevérbarát panelszigetelési technológia rendelkezésre áll, köszönet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által, szakirányú vállalkozók bevonásával kidolgozott eljárásnak. Ezt minden felújítást kivitelező cégnek ismernie kell, s mindössze egy kicsi odafigyelés és jóindulat szükséges.


Önmagában azzal, hogy megszüntetjük az állatok telelő-, szaporodó-, vagy pihenőhelyeit, gyakorlatilag pusztulásra ítéljük őket. Mesterséges denevérodúk kihelyezésével viszont lehetőséget adunk nekik a további nyugodt életre. Denevérodú már több helyen beszerezhető (MME, Fehér Holló T.E., stb.), érdemes is élni ezzel a lehetőséggel ott, ahol háborítatlanul fel tudjuk szerelni. A madárodúkhoz hasonlóan kihelyezhetők fatörzsekre, de felszerelhetők irodaépületek, panel és társasházak falára, erkély és ablakbeugróiba. Ezek a mókás hasznos teremtmények évtizedekig is kertünk, házunk kedves lakói lehetnek.



Források:


- Brehm: Az állatok világa egy kötetben, Szeged, 1989.

- Gombkötő Péter: Panelépületekben előforduló denevérek által okozott problémák és megoldási lehetőségük 2008.


http://www.hunbat.hu/index2.htm

http://www.mme.hu/fecske-_es_deneverbarat_falfelujitas

http://www.kothalo.hu/kiadvanyok/denever.pdf

http://www.feherhollo.tv/index.php/magunkrol-12

http://www.ng.hu/Fold/2014/12/10/Deneveroduk-egy-lakotelepen

http://www.e-misszio.hu/tanacsadas/52-tanacsadas/564-ne-ueldoezd-a-denevert


Jogszabályi háttér:


- 348/2006. (XII.23.) Kormányredelet a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról

- A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

- Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet

- Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésekről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény

- Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 193/2009. (IX.15.) Kormányrendelet

Megosztás
  • Twitter
  • del.icio.us
  • Digg
  • Facebook
  • Technorati
  • Reddit
  • Yahoo Buzz
  • StumbleUpon

Nincs még hozzászólás...

Válasz

Név: Kötelező mező.
Email cím: Kötelező mező. Nem látható
Weboldal:
Biztonsági kód (jobbra található): Kötelező mező.
Hozzászólás: Kötelező mező.